Yo minna~
Úgy tűnik elég későre jár az idő. Épp most fejeztem ba a Shiki 18. részét. Igazán érdekes az anime. Tényleg nagyon bele vagyok szerelmesdve. Akkor lessük meg a Nap képét (a kedvenc karakteremet)
Ő itt Kirishiki Chizuru. Gyönyörű egy nő. Spoilerezni nem akarok, szóval csak annyit modnok, hogy haragszom Toshio-ra. ><
Na de lássuk a mai napomat:
Reggel olyan kipihenten ébredtem, olyan jó volt a kedvem. Egészen addig tartott ez a jókedv, amíg a suliban - rögtön első óra előtt - begörcsölt a vesém. Bevettem rá egy görcsoldót. Az legalább segített, de óra közepén rám jött a hányinger. Ki is kéretőztem, de hányni nem tudtam. Mondjuk nem is baj. Szünetben már olyan szinten rosszul voltam, hogy remegett mindenem, el is sírtam magam. Nagyon ideges voltam. Kouyou is elkezdett aggódni. Mindig csak a baj van velem. Azért jól esett egy kicsit hozzá bújni, valamelyest megnyugodtam. A követkeő órát az orvosiban töltöttem. A dokira 20 percet kellett várni, megvizsgált, azt mondta, ha jobban vagyok maradjak suliban. Angolon bent voltam az órán kábé 5-10 percig. De aztán megint forogni kezdett a gyomrom. Tora kikísért a levegőre. Lelkiztünk egyet. (Véleményem szerint teljesen feleslegesen. Úgy sem lett jobb vagy könnyebb tőle semmi.) Azért elmondtam neki, hogy idegi alapon vagyok ilyen szarul. Aztán vissza mentünk az emeletre, leültünk a folyosóra. Jött az igazgató nő, aki azt mondta, menjek haza az első busszal ami megy. Csak a 12:20-assal tudtam hazajönni. Aludtam egész délután. Aztán ettem egy keveset és megint rosszul lettem. Szerencsére nem hánytam. Itthon persze nem törődnek velem, szokás szerint többnyire levegőnek vagyok nézve...
Kouyou haragszik rám, mert megint felelőtlen vagyok, nem vigyázok magamra kellőképp és nem vagyok képes "rendesen meggyógyulni". Igaza van. De hiába igyekeznék rendesen meggyógyulni, mert itthon anyám biztosan egész hétvégén ugráltatni fog, ahogy szokta. Jól esik, hogy Kouyou törődik velem és aggódik, csak ne vigye túlzásba az aggódást. (Azt csak nekem szabad.)
Végül is ez a mai rosszul lét valamilyen szinten jól vette ki magát. Legalább egy kicsit hihettem azt, hogy a többiek törődnek velem és aggódnak értem. Még ha nem volt is így, jól esett. Persze tudom, hogy azért néhányan komolyan aggódtak. Nem átallok tőlük bocsánatot kérni, amiért gondot okoztam nekik ezzel (már megint).
Azt hiszem lefekszem aludni. Fáradt vagyok. Lehet hogy átalszom a holnapot is...
Zene: Hyde - Cape of Storms
~Łastßreath~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése