Öhhh...

Sziasztok! Igen tudom, korai ez még így délelőtt. De tegnap fáradt voltam ahhoz, hogy írjak.^^"

Kaptok egy nap képét gyorsan :P Addig összeszedem a gondolataimat, hogy mit is írjak.

Most komolyan, nem gyönyörű? *-* Úgy irigylem az olyan embereket, akik így tudnak rajzolni!!!!! ><

Szóval. Tegnap. Bementem a kórházhoz. Végre működött a rendszer meg minden. Beregisztráltam. Akira-val átmentünk a gyerekosztályra (ott kezelnek, mert még kiskorú vagyok). Na ott körülbelül másfél órát vártunk, mire beszólítottak volna. Bementem a vizsgálóba. De nem történt semmi. Kérdezgettek párat, válaszoltam nekik. Még csak vért sem vettek tőlem. Kaptam egy decemberi időpontot hogy akkor menjek vissza vérvételre. Utána közölték velem, hogy menjek le az ultrahangra és ott is kérjek időpontot. December 6-ra kaptam. -.-" Szóval megint a nagy büdös semmiért mentem be. Direkt nem ettem semmit előtte, még csak kávét sem ittam mert éhgyomorra vesznek csak vért. Erre meg.....

Fél 12 fele jutottunk kajához. Voltam olyan rendes, hogy meghívtam kajálni Akira-t. Egy jóideig ott ücsörögtünk és beszélgettünk, aztán fogtuk magunkat átmentünk a plázába. Bementünk a könyvesboltba. Eleinte a mangákat stíröltük, háborogtunk egy sort hogy mégis miért ilyen drágák stb... Aztán valahogy a pszichológiai könyveknél ragadtunk le és szakadtunk a röhögéstől a címeken. (vegyük például ezeket: A kabbala és a Szex, Mérgező szülők, és sok más könyvcím, amik átlagosak de mi vagyunk olyan perverzek, hogy belelássunk dolgokat) Ezután kiültünk a könyvesbolt elé. Átküldtem neki néhány Matenrou Opera-s képet. Kiveséztük ismételten a bishiket és a yoit, meg hogy milyen jó volna élőben végignézni egyet (vagy többet különböző párosítással). Na igen, kicsit betegek vagyunk. De segáz.

Ezután átmentünk a Corso-ba. Felmentünk az emeletre az átlátszós lifttel és utána a New Yorker-en keresztül le a mozgólépcsőn. (Csak zárójelben jegyzem meg, mozgólépcsőn sosem mentem még lefele, mindig csak felfele. Szóval ez volt az első alkalmam.) Na igen. A földszinten megláttam egy iszonyat cuki kesztyűt. 590-ért. Nem bírtam otthagyni! Megvettem. Képet nem kaptok róla mert lusta vagyok lefotózni. ^^"

Ezek után lementünk a végállomásra. Beszéltünk még pár mondatot, aztán mindenki ment a saját buszára. Fél hatkor értem haza (este). És fáj a vállam. Mert ez a... khöm... ez az ember engem félholtra vert, csak mert piszkálódtam kicsit. És mit ne mondjak, nagyot tud ütni. :/

A mai napom abból áll, hogy felkeltem fél 10kor, és neki álltam pókhálózni, mert főnökasszonyság azt mondta. -.-" Nemsokára mehetek az öcsémért is... A mai napom unalmas lesz, de  legalább tudok mit olvasni. Akira ellinkelt nekem egy fanfiction-t. :D (Fukar vagyok, nem írok róla semmit és a címet se kapjátok meg) Az ötödik fejezetnél tartok a 21-ből jelenleg de nagyon tetszik!!! ^^

A nap zenéje... hmmmm... Megvan! :D Teen Titans  Csak mert annyira szeretem!!! Jaj és itt van eredeti japán verzióban is: Teen Titans japan versoin :D

A mai és a tegnapi nap elszólása: Kai a maffiafőnök vezérfia. xD (Igen ez is tőlem származik. Akira-nak épp azt ecseteltem, hogy miről szól az egyik fic, amit Kouyou-val írunk. :P És hát ez lett a nagy lelkes beszámoló eredménye.)

Mára ennyi. Talán később még jelentkezek. :)

~Łastßreath~

Feleslegesen elpocsékolt nap...

Szia nép! Üdv megint!

Sötét hangulatra sötét képet választottam. Matenrou Opera-t, róluk kicsivel később többet.

A képen ballról jobbra: Yo (bass), Anzi (guitar), Sono (vocal), Yu (drums), Ayame (keyboard)

Szóval. A mai napom egy nagy rakat szart sem ért. Hat húszkor arra keltem, hogy anyám - már megint - üvöltözik, mert megmondta nekem előző nap, hogy keljek korán. Az oka az volt, hogy nekem ma be kellett mennem a kórházhoz kontrollra a vesekövem miatt. Jó, világos. Persze, hogy felkelek neki hajnali ötkor és be megyek a hatnegyvenes busszal... -.-" Az egész annyira triviális nem? Mindegy. Mivel a napom eleve ilyen felhőtlenül jól kezdődött, később sem lett valami verőfényes. olyan szinten elkapott a hányinger (anyámtól), hogy percekig mozdulni sem tudtam és azt vártam, mikor kell majd rohannom a mosdóba. Szerencsére nem kellett. Oké, anyám elment dolgozni (végre), én pedig nyugodtan készülődhettem. Nyolc húszkor jött a busz, felszálltam rá és irány a város. Egyből a kórház felé vettem az utat, amint megérkeztem. A regisztrációs pultnál közölték velem, hogy a számítógépes rendszer halott, nem tudják felvenni és beírni a regisztrációmat, de azért menjek nyugodtan kontrollra, ők sem fognak tudni semmit sem kezdeni velem. Mert ugye az oké, hogy vért vesznek meg elküldenek ide-oda, de ha nem tudják beírni az adatokat akkor ugyanott tartunk, ahol a part szakad. Fogtam magam és visszamentem a végállomásra. Feleslegesen nem fogok a kórházban tökölni. Holnap úgy is mehetek megint mert az okos anyám elfelejtette megkérdezni hogy mikor lesz jó a rendszer. Pedig megígérte, hogy megkérdezi. Már előre érzem, hogy egész szünetbe járkálhatok a kórházhoz. -.-'

Szóval, megérkeztem a végállomásra. Megvettem az ehavi bérletemet, és még épp időben elcsíptem a tíz tizes buszt. Haza jöttem, mehettem is az öcsémért az óvodába. Haza hoztam. K*rvajó vagyok, mondhatom! Tök büszke vagyok magamra. -.-' Szóval. Délben, amíg a kölyök aludt filmeztem. (Egy jó dolog végre a napomban) Megnéztem a Moon Child c. filmet. Aki nem tudja miről van szó, az rákeres, nem töröm magam a film ismertetésével. Nem szeretem fölöslegesen koptatni a szám, ez esetben az ujjaim.

Négyre megint mehettem. Anyámhoz a munkahelyére. Hogy miért? Mert rájött a bevásárolhatnék. Szó nélkül, okos ügyes jó kislány módjára segítettem neki. Még csak ki sem akadtam rá a feledékenysége miatt. És itthon mi a hála? Megvádol azzal, hogy terhes vagyok. Cheh. Könyörgöm! Nincs is barátom, és még mindig szűz vagyok! Mégis kitől lenne nekem gyerekem? Ja, és hogy miért vádolt meg? Mert a vacsinál elrontottam a gyomrom és hányingerem lett megint. (A gyomorrontás abból állt, hogy vacsora előtt energia italt ittam és gumicukrott ettem előtte, vacsorára pedig bolognait ettem kakaóval. Szóval ne csodálkozzatok.) Jó, ezen sem akadtam ki. De az már igazán elszakította a húrt, amikor az öcsém elkezdett hisztizni az idegbeteg anyám meg ott üvöltözött szerencsétlen gyerekkel a fülem mellett 10 kőkemény percen keresztül. Most eléggé fáj a fejem. Azt hiszem erre mondják azt, hogy két fejem van és a nagyobbik van belül.

Na, de mesélek valami jót is. Ne csak a panasz áradat legyen a sláger! ^^ Végre megszületett az első Journal-om Devin! :) Linkelek is: What's up? Töröm, az angolt elég rendesen. Szóval ne nézzétek a fogalmazást meg a helyesírást, mert borzalmas. xD

Jó, hát akkor a mai nap beszólása tőlem jön: "Bomba van nálam és nem félek meginni!!!"

A mai nap zenéje: Matenrou Opera - Honey Drop És akkor pár szót az együttesről. :) Visual Kei banda. Nekem nagyon bejön a zenéjük. Tükrözi a személyiségem? Nagyon nem. Egyszerűen csak imádom. Ne kérdezzétek miért. A zene és  Sono (az énekes) hangja szerintem nagyon szépen harmonizálnak egymással. A tagok nagyon bishik. És, ide jön mégegy kép, mivel szeretném megmutatni, hogy kit fogok becépézni Sakura Conon ^^ Íme:

Ő lenne Yu, a Matenrou Opera dobosa. :) Nagyon tetszik ez a darkosabb stílus, bár tudom, hogy ha becépézném akkor az nem is én lennék. De akkor is nagyon tetszik. És a hajam hossza is megfelelő a dologhoz. :)

Mit szoktam még írni? Azt hiszem mára nem terveztem többet. Így utólag is bocs az ingerült fogalmazásért. Nem volt valami fényes a napom.

~Łastßreath~