2010. december 8., szerda

Morcos néni, randalírozó vaddisznók és a TOK Music Corporation

Sziasztok!
Ma igazán sokminden törpént velem! O__O Hihetetlenebbnél hihetetlenebb dolgok! Komolyan, nagyon durva volt!
De előbb a nap képe! ^^
Kawaii ~^^~

Szóval! A mai napon megalakult a TOK Music Corporation! Jelenleg 3 taggal futunk: Billentyűk: Bou-chan, Gitár: Niji, Ének: Én (és már rosszul hangzik xD)
Feladatunk pedig! *dobpergés* Minden szart animésíteni, amit csak lehet! xD Például, gyerekdalokat, slágeteket anime szereplők, helyszínek, események stb. neveivel tarkítani!
Íme a "Megy a gőzős megy a gőzös Kanizsára" kezdetű dal Akatsukira formálva:
Megy a cuki Akatsuki Konohába
Konohai Jinchuuriki szállására
Elől megy a Jashiniszta
ki a cuki Akatsukit igazítja
XD Tudom, nagyon beteg, főleg majd ha zene is lesz hozzá xD

Második STRANGE (nem jut eszembe magyarul ^^") dolog:
A buszra felszállva ma délután szokásomhoz híven zenét hallgattam. Épp a Matenrou Opera: Kaze no Tori című dalát (amit itt találtok ) és ugye max hangerőn hallgattam, mert a buszsofőrúrbácsi is max hangerőn disco-t hallgatott xD Erre egy morcos néni mellettem rámszól.
- Lehalkítanád kicsit?
- Nem! (na itt lehetett valami idióta undok hörcsög fejem xD)
És mivel mégcsúnyábban nézett jónak láttam számot váltani (mert nehogy nekem hegyibeszédet tarson amikor engem nagyon nem érdekel). Hát fogtam magam és átpörgettem az Alkaloid Showcase-re ( az meg itt van ).
Létszik a hangerő beli különbség. A poén az hogy iskoláslány cp volt rajtam xD. Aranyos miniszoknya, harisnya, csizma, ing, nyekkendő, stb. Szal még aranyosan is néztem ki (ami szintén nagy szó xD). A morcos néni még morcosabb lett és inkább elfordult, én meg jót röhögtem magamban, de ha szemmel ölni lehetne én már 20x is halott lennék azóta. xD

És a Kamikaze Vaddisznók... Ez nagyon durva! O__O Ide csak belinkelem a híradós riportot és pár szóval kommentelem csak.
Szóval. Ez a kicsi poros lepukkant település szolgáltatja Én szerény Önmaganak a hajlékát is. Ez az incidens szerdán történt én meg még csak 20 perce értesültem róla.... Várj XD Ma szerda van! LOOL Azt hittem csütörtök xD áááááá kész vagyok... de ma nagyon xD

Íme a nap szólása:
Előzmény: Matekóra, Niji mellett ülök, éppen próbáljuk közös erőfeszítéssel megoldani a feladatokat. Hirtelen rángatni kezdi a karom és kétségbeesve néz rám:
- Várjál! O__O Nem ismerem a számokat! O__O

 A mai nap zenéje pedig legyen aaaaaaaaaaaaaaaaaa *gondolkodik*
Csak mert ennek annyira édes a klippje! *--*
Pont tegnap beszéltünk róla! ~^^~

Nyah, lépek. Bai baaaai~

~Łastßreath~

2010. december 5., vasárnap

F*ck!

Hali!
Kezdjünk rögvest egy képpel! Amíg megtalálom és felrakom addig összeszedem a gondolataimat.
 Uruha
 Aoi
 Reita
 Ruki
És végül de nem utolsó sorban Kai, aki cseppet sem hasonlít eredeti önmagára. (Nem tudok Kai-t rajzolni TT_TT )

Szóval. Szombaton egész nap pihentem feküdtem. Semmibe voltam véve, de nem is baj, mert legalább volt időm gyógyulgatni. Ma reggel azonban, mivel anyámnak elege lett abból, hogy én egy lusta disznó vagyok, már nyolckor fel kellett kelnem, hogy felnyaljam a lakást. Bevallom tudtam volna még aludni egy kicsit. Mikor épp a nappaliban mostam fel anyám újonnan azért kezdett kiabálni velem, mert hogy én a nappali távolabbik végében voltam tőle, ő meg a konyhában csinálta az ebédet, de onnan hallotta, hogy milyen hangosan hallgatom a zenét. (Miyavi-t hallgattam ^^) Elkezdett replikázni, hogy ne merjek én még egyszer zenét hallgatni, dobjam ki a fülhallgatót stb. Mondom, akkor lehalkítom és úgy hallgatom tovább. Nem, dobjam ki most azonnal. Itt szakadt el a cérna és beszóltam anyámnak. Konkrétan ezt: "B*zdmeg nem azért vettem meg 1300-ért, hogy utána a f*szságaid miatt kidobjam."
Tudom, csúnya volt tőlem, de attól még nem rajtam kéne levezetnie a feszültségét. Mondjuk azóta nem is beszéltünk, szal végre csend és nyugalom van itthon. Ez azért jó. ^^

Apám ma tartott Mikulást. És kaptam tőle egy eredeti Power of Pink parfümöt, amit németországból rendelt nekem. *--* (Egy ilyen parfüm köbö 18 ezret kóstál) Nem menőzni vagy villogni akarok vele, csak tényleg nagyon örültem neki.  Meg utána csak úgy mellesleg megdobott 2000 ft-al. O__O Pedig nem is kértem tőle. Nemtom mi van vele. Annyi szent, hogy nagyon idióta. Köbö ez zajlott le köztünk nem rég:
- Milyen asszimetrikus vagy! (apám)
- Mert?
- Mert az egyik orrlyukad nagyobb, mint a másik...
Én ezen olyan szinten lefáradtam. Hát hogy lehet ilyen gyökér? XD Látszik kitől örököltem. Belőlünk közösen már köbgyököt is lehetne vonni. xD

A mai nap zenéje:Shiki 2nd opening full version (Kanon Wakeshima énekli, mint a Vampire Knight endingeket is. ^^)

Mára ennyi. Majd még jelentkezem.

~Łastßreath~

2010. december 3., péntek

Betegen...

Yo minna~
Úgy tűnik elég későre jár az idő. Épp most fejeztem ba a Shiki 18. részét. Igazán érdekes az anime. Tényleg nagyon bele vagyok szerelmesdve. Akkor lessük meg a Nap képét (a kedvenc karakteremet)
Ő itt Kirishiki Chizuru. Gyönyörű egy nő. Spoilerezni nem akarok, szóval csak annyit modnok, hogy haragszom Toshio-ra. ><

Na de lássuk a mai napomat:
Reggel olyan kipihenten ébredtem, olyan jó volt a kedvem. Egészen addig tartott ez a jókedv, amíg a suliban - rögtön első óra előtt - begörcsölt a vesém. Bevettem rá egy görcsoldót. Az legalább segített, de óra közepén rám jött a hányinger. Ki is kéretőztem, de hányni nem tudtam. Mondjuk nem is baj. Szünetben már olyan szinten rosszul voltam, hogy remegett mindenem, el is sírtam magam. Nagyon ideges voltam. Kouyou is elkezdett aggódni. Mindig csak a baj van velem. Azért jól esett egy kicsit hozzá bújni, valamelyest megnyugodtam. A követkeő órát az orvosiban töltöttem. A dokira 20 percet kellett várni, megvizsgált, azt mondta, ha jobban vagyok maradjak suliban. Angolon bent voltam az órán kábé 5-10 percig. De aztán megint forogni kezdett a gyomrom. Tora kikísért a levegőre. Lelkiztünk egyet. (Véleményem szerint teljesen feleslegesen. Úgy sem lett jobb vagy könnyebb tőle semmi.) Azért elmondtam neki, hogy idegi alapon vagyok ilyen szarul. Aztán vissza mentünk az emeletre, leültünk a folyosóra. Jött az igazgató nő, aki azt mondta, menjek haza az első busszal ami megy. Csak a 12:20-assal tudtam hazajönni. Aludtam egész délután. Aztán ettem egy keveset és megint rosszul lettem. Szerencsére nem hánytam. Itthon persze nem törődnek velem, szokás szerint többnyire levegőnek vagyok nézve...

Kouyou haragszik rám, mert megint felelőtlen vagyok, nem vigyázok magamra kellőképp és nem vagyok képes "rendesen meggyógyulni". Igaza van. De hiába igyekeznék rendesen meggyógyulni, mert itthon anyám biztosan egész hétvégén ugráltatni fog, ahogy szokta. Jól esik, hogy Kouyou törődik velem és aggódik, csak ne vigye túlzásba az aggódást. (Azt csak nekem szabad.)

Végül is ez a mai rosszul lét valamilyen szinten jól vette ki magát. Legalább egy kicsit hihettem azt, hogy a többiek törődnek velem és aggódnak értem. Még ha nem volt is így, jól esett. Persze tudom, hogy azért néhányan komolyan aggódtak. Nem átallok tőlük bocsánatot kérni, amiért gondot okoztam nekik ezzel (már megint).

Azt hiszem lefekszem aludni. Fáradt vagyok. Lehet hogy átalszom a holnapot is...


U.i: Hyde-sama is tök arnyos volt. Azt mondta, hogy gyógyuljak meg minél előbb. ^^

~Łastßreath~

2010. december 2., csütörtök

Depresszív életérzés

Konban wa...

 Először is bocsánat, a mai hangulatért. Nem ilyennek szántam...

Ma nem vagyok a toppon. Egész nap fájt a fejem, torkom. Érzelmileg sem vagyok a csúcson. Fáradtan keltem, egész nap álmos vagyok. Itthon végre kisírtam magam. Azt hiszem érzelmileg, idegileg megint sikerült kikészülnöm. Frankó ilyen hullámvölgyekben élni. Annyira fáradt vagyok. Nem fizikailag, lelkileg.

Nem tudom mi van Kouyou-val, mert nem beszél róla. Tudom, én sem szoktam megosztani vele mindent, ha bajom van, és jogos, ha ezért nem mondta el. Azt nem várom el, hogy azt színlelje, minden rendben, mert látom rajta, hogy nem így van. Nála is összejött minden. Én meg már megint egészségtelenül sokat aggódok. Pedig én annyira vigyázok rá, hogy ne tegyek vagy mondjak olyasmit, ami bántaná. Mostanában vissza sem ölel, ha megölelem. Ez mondjuk egy kicsit rosszul is esik...

Anyám is egyre idegbetegebb. Ő is kezd az őrületbe kergetni a hülyeségeivel. Miatta nem tudok normálisan a tananyagokra koncentrálni. A jegyeim sem jók, ráadásul jövőhét pénteken 4-féle témazárót írunk, de nem leszek suliban, mert vérvételre kell mennem, Hurrá! -.- Hétfőn meg mehetek ultrahangra. Arról már fogalmam sincs hogyan fogom pótolni az anyagokat. A félévimtől már előre félek... Anyám biztosan balhézni fog, ismerem már annyira.

Ilyenkor érzem úgy, hogy elegem van az életből. Lehet akár azt is mondani, hogy depressziós vagyok. De komolyan belefáradtam ebbe az egészbe. Az életben csak nagyon kevés szép dolog van, az is igen ritkán fordul elő. Boldognak kéne lennem, mert "tökéletes" kis életem van. Ja, persze... És szokásomhoz híven megint csak siránkozom, ahelyett hogy tennék érte valamit. Olyan vagyok, mint Csehov karakterei. Felszínesek, törekedni akarnak, de mégsem adnak bele mindent, végül sorra elbuknak. Egyáltalán nem szimpatikus ez a helyzet, de én is lusta vagyok tenni ellene. Az én hibám is valamilyen szinten, hogy már megint ide jutottam. Egyszerűen csak belefáradtam abba, hogy küzdjek valamiért. Szánalmas, amit művelek. Semmi okom nincs az önsajnálatra és mégis itt teszem a szépet... Ilyenkor kéne felpofozni, hogy észhez térjek és abba hagyjam a hisztit. Dühös vagyok magamra, mert sajnáltatom magam, mikor ezernyi ember van a világon, akiknek sokkal rosszabb az életük... Undorító, amit művelek.


Mára elegem volt magamból.

~Łastßreath~

2010. december 1., szerda

Rest in peace and fly away

Szervusz világ!
3, azaz konkrétan három hete nem írtam ide semmit. Jónak látom végre frissíteni a dolgokat.
Akkor lássuk a szokásos képet:



Szerintem nagyon szép!

Szóval! Az elmúlt 3 hét történései röviden: Rohadtul nem emlékszem semmire xD Tudom, gáz, de egyáltalán nem volt időm megjegyezni mindent.
Jóhír: végre van egy oldal, ahova fel tudjuk pakolászni a ficeinket Ro'Sieris-el ^^ Íme: J-Fanfictions

Hát, szegényes a mai bejegyzés, tudom ^^"
Zenét azért ajánlok: the GazettE - Barette

Beszólást nem írok!
Mára ennyi, de igyekszem sűrűbben írni! ^^

Bai baaai~

~Łastßreath~

2010. november 5., péntek

Öhhh...

Sziasztok! Igen tudom, korai ez még így délelőtt. De tegnap fáradt voltam ahhoz, hogy írjak.^^"
Kaptok egy nap képét gyorsan :P Addig összeszedem a gondolataimat, hogy mit is írjak.
Most komolyan, nem gyönyörű? *-* Úgy irigylem az olyan embereket, akik így tudnak rajzolni!!!!! ><

Szóval. Tegnap. Bementem a kórházhoz. Végre működött a rendszer meg minden. Beregisztráltam. Akira-val átmentünk a gyerekosztályra (ott kezelnek, mert még kiskorú vagyok). Na ott körülbelül másfél órát vártunk, mire beszólítottak volna. Bementem a vizsgálóba. De nem történt semmi. Kérdezgettek párat, válaszoltam nekik. Még csak vért sem vettek tőlem. Kaptam egy decemberi időpontot hogy akkor menjek vissza vérvételre. Utána közölték velem, hogy menjek le az ultrahangra és ott is kérjek időpontot. December 6-ra kaptam. -.-" Szóval megint a nagy büdös semmiért mentem be. Direkt nem ettem semmit előtte, még csak kávét sem ittam mert éhgyomorra vesznek csak vért. Erre meg.....
Fél 12 fele jutottunk kajához. Voltam olyan rendes, hogy meghívtam kajálni Akira-t. Egy jóideig ott ücsörögtünk és beszélgettünk, aztán fogtuk magunkat átmentünk a plázába. Bementünk a könyvesboltba. Eleinte a mangákat stíröltük, háborogtunk egy sort hogy mégis miért ilyen drágák stb... Aztán valahogy a pszichológiai könyveknél ragadtunk le és szakadtunk a röhögéstől a címeken. (vegyük például ezeket: A kabbala és a Szex, Mérgező szülők, és sok más könyvcím, amik átlagosak de mi vagyunk olyan perverzek, hogy belelássunk dolgokat) Ezután kiültünk a könyvesbolt elé. Átküldtem neki néhány Matenrou Opera-s képet. Kiveséztük ismételten a bishiket és a yoit, meg hogy milyen jó volna élőben végignézni egyet (vagy többet különböző párosítással). Na igen, kicsit betegek vagyunk. De segáz.
Ezután átmentünk a Corso-ba. Felmentünk az emeletre az átlátszós lifttel és utána a New Yorker-en keresztül le a mozgólépcsőn. (Csak zárójelben jegyzem meg, mozgólépcsőn sosem mentem még lefele, mindig csak felfele. Szóval ez volt az első alkalmam.) Na igen. A földszinten megláttam egy iszonyat cuki kesztyűt. 590-ért. Nem bírtam otthagyni! Megvettem. Képet nem kaptok róla mert lusta vagyok lefotózni. ^^"
Ezek után lementünk a végállomásra. Beszéltünk még pár mondatot, aztán mindenki ment a saját buszára. Fél hatkor értem haza (este). És fáj a vállam. Mert ez a... khöm... ez az ember engem félholtra vert, csak mert piszkálódtam kicsit. És mit ne mondjak, nagyot tud ütni. :/

A mai napom abból áll, hogy felkeltem fél 10kor, és neki álltam pókhálózni, mert főnökasszonyság azt mondta. -.-" Nemsokára mehetek az öcsémért is... A mai napom unalmas lesz, de  legalább tudok mit olvasni. Akira ellinkelt nekem egy fanfiction-t. :D (Fukar vagyok, nem írok róla semmit és a címet se kapjátok meg) Az ötödik fejezetnél tartok a 21-ből jelenleg de nagyon tetszik!!! ^^

A nap zenéje... hmmmm... Megvan! :D Teen Titans  Csak mert annyira szeretem!!! Jaj és itt van eredeti japán verzióban is: Teen Titans japan versoin :D

A mai és a tegnapi nap elszólása: Kai a maffiafőnök vezérfia. xD (Igen ez is tőlem származik. Akira-nak épp azt ecseteltem, hogy miről szól az egyik fic, amit Kouyou-val írunk. :P És hát ez lett a nagy lelkes beszámoló eredménye.)

Mára ennyi. Talán később még jelentkezek. :)

~Łastßreath~

2010. november 3., szerda

Feleslegesen elpocsékolt nap...

Szia nép! Üdv megint!
Sötét hangulatra sötét képet választottam. Matenrou Opera-t, róluk kicsivel később többet.
A képen ballról jobbra: Yo (bass), Anzi (guitar), Sono (vocal), Yu (drums), Ayame (keyboard)


Szóval. A mai napom egy nagy rakat szart sem ért. Hat húszkor arra keltem, hogy anyám - már megint - üvöltözik, mert megmondta nekem előző nap, hogy keljek korán. Az oka az volt, hogy nekem ma be kellett mennem a kórházhoz kontrollra a vesekövem miatt. Jó, világos. Persze, hogy felkelek neki hajnali ötkor és be megyek a hatnegyvenes busszal... -.-" Az egész annyira triviális nem? Mindegy. Mivel a napom eleve ilyen felhőtlenül jól kezdődött, később sem lett valami verőfényes. olyan szinten elkapott a hányinger (anyámtól), hogy percekig mozdulni sem tudtam és azt vártam, mikor kell majd rohannom a mosdóba. Szerencsére nem kellett. Oké, anyám elment dolgozni (végre), én pedig nyugodtan készülődhettem. Nyolc húszkor jött a busz, felszálltam rá és irány a város. Egyből a kórház felé vettem az utat, amint megérkeztem. A regisztrációs pultnál közölték velem, hogy a számítógépes rendszer halott, nem tudják felvenni és beírni a regisztrációmat, de azért menjek nyugodtan kontrollra, ők sem fognak tudni semmit sem kezdeni velem. Mert ugye az oké, hogy vért vesznek meg elküldenek ide-oda, de ha nem tudják beírni az adatokat akkor ugyanott tartunk, ahol a part szakad. Fogtam magam és visszamentem a végállomásra. Feleslegesen nem fogok a kórházban tökölni. Holnap úgy is mehetek megint mert az okos anyám elfelejtette megkérdezni hogy mikor lesz jó a rendszer. Pedig megígérte, hogy megkérdezi. Már előre érzem, hogy egész szünetbe járkálhatok a kórházhoz. -.-'
Szóval, megérkeztem a végállomásra. Megvettem az ehavi bérletemet, és még épp időben elcsíptem a tíz tizes buszt. Haza jöttem, mehettem is az öcsémért az óvodába. Haza hoztam. K*rvajó vagyok, mondhatom! Tök büszke vagyok magamra. -.-' Szóval. Délben, amíg a kölyök aludt filmeztem. (Egy jó dolog végre a napomban) Megnéztem a Moon Child c. filmet. Aki nem tudja miről van szó, az rákeres, nem töröm magam a film ismertetésével. Nem szeretem fölöslegesen koptatni a szám, ez esetben az ujjaim.
Négyre megint mehettem. Anyámhoz a munkahelyére. Hogy miért? Mert rájött a bevásárolhatnék. Szó nélkül, okos ügyes jó kislány módjára segítettem neki. Még csak ki sem akadtam rá a feledékenysége miatt. És itthon mi a hála? Megvádol azzal, hogy terhes vagyok. Cheh. Könyörgöm! Nincs is barátom, és még mindig szűz vagyok! Mégis kitől lenne nekem gyerekem? Ja, és hogy miért vádolt meg? Mert a vacsinál elrontottam a gyomrom és hányingerem lett megint. (A gyomorrontás abból állt, hogy vacsora előtt energia italt ittam és gumicukrott ettem előtte, vacsorára pedig bolognait ettem kakaóval. Szóval ne csodálkozzatok.) Jó, ezen sem akadtam ki. De az már igazán elszakította a húrt, amikor az öcsém elkezdett hisztizni az idegbeteg anyám meg ott üvöltözött szerencsétlen gyerekkel a fülem mellett 10 kőkemény percen keresztül. Most eléggé fáj a fejem. Azt hiszem erre mondják azt, hogy két fejem van és a nagyobbik van belül.
Na, de mesélek valami jót is. Ne csak a panasz áradat legyen a sláger! ^^ Végre megszületett az első Journal-om Devin! :) Linkelek is: What's up? Töröm, az angolt elég rendesen. Szóval ne nézzétek a fogalmazást meg a helyesírást, mert borzalmas. xD

Jó, hát akkor a mai nap beszólása tőlem jön: "Bomba van nálam és nem félek meginni!!!"

A mai nap zenéje: Matenrou Opera - Honey Drop És akkor pár szót az együttesről. :) Visual Kei banda. Nekem nagyon bejön a zenéjük. Tükrözi a személyiségem? Nagyon nem. Egyszerűen csak imádom. Ne kérdezzétek miért. A zene és  Sono (az énekes) hangja szerintem nagyon szépen harmonizálnak egymással. A tagok nagyon bishik. És, ide jön mégegy kép, mivel szeretném megmutatni, hogy kit fogok becépézni Sakura Conon ^^ Íme:
Ő lenne Yu, a Matenrou Opera dobosa. :) Nagyon tetszik ez a darkosabb stílus, bár tudom, hogy ha becépézném akkor az nem is én lennék. De akkor is nagyon tetszik. És a hajam hossza is megfelelő a dologhoz. :)


Mit szoktam még írni? Azt hiszem mára nem terveztem többet. Így utólag is bocs az ingerült fogalmazásért. Nem volt valami fényes a napom.

~Łastßreath~